Tavaszi versek 1.
Theophile Gautier: Mezei hangverseny; Weöres Sándor: A medve töprengése
Theophile Gautier: Mezei hangverseny
Nézd csak, nézd a fákat, hófehéren állnak: virág-hó esik. Esőn át ragyogva törli a napocska fűzfák könnyeit, s minden szín az égen, a viola-kéken visszatükrözik. Nyitja légy a szárnyát s arany szeme-párját a szitakötő, darázs-derekával fényes égre szárnyal bontott fátylon ő. Patak vize fut már, vízben a hal ugrál: új tavaszidő. |
Weöres Sándor: A medve töprengése
Jön a tavasz, megy a tél, barna medve üldögél, kibújás vagy bebújás? Ez a gondom óriás! Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna, odú-méz? Ez a kérdés, de nehéz. |
|