Hónapok, évszakok
Hónapok, svéd népi mondóka; Paul Fort: Évszak-tündérek
Hónapok (Svéd népi mondóka)
Január az év kezdete, február őt követi, március, április bimbót hord hajában, május, június virágát nyitja ki, július, augusztus, szeptember gyönyörűséges nyarat hoz, de október, november, december bizony szürke és lucskos! |
Paul Fort: Évszak-tündérek
A négy évszak négy tündére énekórát vesz az égbe, bodros, nedves, zápor, havas, hogy még szebb dalokat hallhass. Évelején, most születtek, ifjúságuk vígan tombol, rózsás nyelvek, trombita orr, nagy fekete gyémánt szemek. Hajuk gyöngy főkötő alatt, lábukon mókusbőr topán, sál egyiknek sincs a nyakán, csivognak, mint a madarak. Tanítójuk az arkangyal, bámulja tiszta hangjukat dicséri: mennyei kardal, hogy még szebben daloljanak. Vizsgájukat hogy letették, azon nyomban földre szállnak, teli velük az erdő, hegy, rét, mindenütt ők muzsikálnak. Az első trillázik: „Fru, fru”, a második: „Plik, plok, és plak”, a harmadik: „Pik, tak, pik, tak”, a negyedik: „Du, du, tu, du”. Az első szól: „Szép Kikelet, én az ég kék tüllje leszek, csillagfényes éjszakákba a holdfény selyem uszálya.” A második: „Nyár, égető, amikor izzik a mező, és aszály sárgul a rögön, én majd füveid öntözöm.” A harmadik: „Ősz idején, hervadás, gyász, nincs is remény, szomorú szívű emberek, én együtt sírok veletek.” A negyedik: „Karácsonyon jeges minden, a hó szakad, én az ég melegét hozom fehér köpenyegem alatt.” A négy évszak négy tündére mind a maga idejébe, dalával mindent átzengve varázsát hinti a földre. |
|